Foundation of Animal Protection in Füzesabony - Frakk program
  kisnyil
Home
 
   
Main menu
Home
FAPF in action
About us
Support us
Fostering
Rehoming
Adopted
Virtual adoption
Contact
Search
Gallery
Videos
Lost dogs
Font size
A+ | A- | Default
 
  • Magyar
  • English

  Kérjük támogassa adója 1%-val alapítványunk munkáját!
  Adószámunk: 18590290-1-10

kampányvideó

köszönetnyilvánítás és tájékoztató a felajánlásról 
rendelkezõ nyilatkozat 

More detailed work and everyday rescues of the foundation on facebook_logo - FAPF (Foundation of Animal Protection in Füzesabony) Hungary - / hungarian FB site: FÁA (Füzesabonyi Állatvédő Alapítvány) /

The page is in the process of translation into English so we would like to ask for your kind patience until it will be fully prepared. Meanwhile please have a look at the dogs who are currently searching for a home. If you happen to have any questions regarding how the Foundation is being operated or if you are interested in adopting any of the dogs please get in touch with us on the following contact:
Zsanett Molnár, e-mail: zsanella@gmail.com, tel.number: +36-70-459-7572

Frakk program Print E-mail Share
Wednesday, 14 May 2008
Frakk program logo 
Segíts az információ terjesztésében, hogy ne forduljon elõ ennyi kutyaharapás!
Ezzel megvédheted a gyerekeket!

Bõvebb információ: http://www.nemharapok.hu/frakk_program.html


 

Elsõ számú közellenség?

 A hír borzasztó: egy kóborló rottweiler életveszélyesen megtámadott egy kisfiút. A gyerek életét a véletlenül arra járó két felnõtt mentette meg, a kutyát pedig egy rendõr agyonlõtte. Szörnyû tragédia, ám ki a felelõs azért, hogy ez bekövetkezhetett? Négylábú barátaink több tízezer éve ugyanis, nem erre kötöttek "vérszerzõdést" velünk.

 Az utóbbi idõben megszaporodtak a kutyák támadásairól szóló híradások. Ezeket olvasva az embernek az az érzése támad, hogy ha egy eb szembe megy vele az utcán, jobban teszi, ha sietve átmegy a túloldalra. És akkor még örülhet, ha a "fenevad" nem okozott neki súlyos testi károsodást. Az emberre támadó kutyák miatt a közvélemény nagy része lassan az állatvilág ellen fordul. Figyelmük nem terjed ki arra, hogy ezekért az esetekért többnyire mi, emberek vagyunk a felelõsek. Mert mint mindennek, úgy ennek a dolognak is két oldala van. A kutyák agresszív magatartását a gondatlan tartás, a felelõtlen beltenyésztés, a velük szembeni erõszak, az abnormális harciasságra nevelés okozza. Ezek a tények azonban sajnos kimaradnak a híradásokból. Csak azt olvashatjuk, hogy milyen agresszív magatartásúak a német juhászok, a kaukázusi juhászkutyák, a kuvaszok, és újabban a rottweilerek. Borítékolom: a dolog egyenes ágú következménye az lesz, hogy akad majd olyan képviselõ, aki erõteljesen fogja követelni a T. Háztól, hogy nyilvánítsák veszélyes ebeknek az õrzõ-védõ fajta kutyákat. S akkor pedig már nem lehet gátat szabni az olyan önkormányzati ebtartási rendeleteknek, mint amilyenekkel Miskolc, vagy Nyíregyháza "büszkélkedhet". Pedig a dolognak nagyon egyszerû megoldása lenne. S ugye, nem lepõdnek meg azon, ha egy képzeletbeli ugrással már ki is kötünk az állatvédelmi törvénynél? 

 A kisfiúra támadó rottweiler (volt) gazdája megússza. Mert kideríthetetlen, kié volt a kutya. És már eljutottunk az állatvédelmi törvény végrehajtási rendeleteinek egyik igen komoly hiányosságához, amelyben nem tették kötelezõvé a kutyák kötelezõ azonosítását. Ez a "kedves" gazdi talán azóta már be is szerezte legújabb szerzeményét, amelyet könnyen lehet, hogy egy félméteres kötélen kikötve tart majd. A kutya pedig lassan megõrül a tartási körülmények miatt. Ahogy teheti, elszabadul fogságából, és újra "hír" lesz. A tulajdonos pedig újra mossa kezeit…Senki nem mondja neki, hogy "ejnyebejnye", mivel a törvényben az állatok tartási kötelezettségeire vonatkozó paragrafusokat nem fogják ellenõrizni. Mert ugye, azt ön sem gondolja, kedves olvasó, hogy az állatvédelmi elõírásokat betartatni hivatott hatósági állatorvos majd megbírságolja ezeket a tulajdonosokat? Mert akkor legközelebb egy másik orvost hív a gazdi beteg állatához. Azt, aki úgy tesz, mint ha semmit sem látott volna. S itt a törvény másik óriási hiányossága: az állatvédõi felügyeleti rendszer továbbra is csak az állatvédõk álmában létezik. Pedig ennek a szervezetnek többek között pontosan az lenne a feladata, hogy figyelemmel kísérjék: megfelelnek-e a tartási körülmények az adott állatfaj igényeinek. Mert ha nem, akkor nem kötelezõ ilyen állatot tartani. Magyarországon jelenleg a leggyakrabban a sznobizmus dönti el, hogy ki, milyen fajtájú kutyát vásároljon. Bár könnyen lehet, hogy a gazdi jelölt eddig csak azt tudta róluk, hogy ugatnak, és farkuk van, de már elsõ ebként a némi szakértelmet feltételezõ rottweilert, vagy dobermannt választja. A négylábú mozgás és foglalkozási igényérõl fogalma sincs, de azt elmondhatja a baráti körének, micsoda divatos házõrzõ került a házhoz. Tõlünk nyugatabbra ezen a téren is kicsit másképpen mûködnek a dolgok. Ha valaki kutyát akar tartani, bejelenti óhaját a helyhatóságnál. Az önkormányzat alkalmazásában álló (!) állatvédelmi felügyelõ kimegy a kérvényezõ otthonába. A helyszíni szemlén a leendõ tulajdonos napirendjérõl, a tartási körülményekrõl információkat szerez, majd ezek ismeretében dönti el, hogy alkalmas-e az illetõ az adott fajtájú kutya tartására, vagy sem. Nem is igen látni az utcáikon kóborló, vagy láncra kötött állatokat. És nem is tekintik elsõ számú közellenségnek leghûségesebb barátainkat… Nagyon fontos lenne a nevelés is. Amelyben mi szintén gyerekcipõben járunk. Az ezzel foglalkozó végrehajtási rendeletekhez információink szerint még nem is kezdett hozzá az Oktatási Minisztérium. Pedig az állatokkal való helyes bánásmódra már óvodában nevelni kellene a gyerekeket. Mert legyünk õszinték: kutyatámadások esetében bizony gyakran a kicsik provokálták ki az állat agresszióját. Így történt ez a Gyõr közeli falu életében is, amikor egy német juhász jellegû keverék rontott két kisgyerekre. (Legalábbis a híradások szerint.) A srácok bottal piszkálták a rövid láncra kötött ebet. Szurkálták, bottal hadonászva cukkolták a már õrjöngõ állatot. Addig-addig, amíg a kutya eltépte láncát, és a gyerekekre támadt. Súlyos, maradandó sérülést okozott. A "bûnöst" azon nyomban agyonlõtték, és az egész ország hosszú hetekig azon szörnyülködött, micsoda fenevadak élhetnek közöttünk… Egy másik történet hitelesen úgy szólt, hogy a gyerek felmászott a kennel tetejére. A lába megcsúszott, és az ott lustálkodó pitbullra zuhant. A kutya persze megijedt, és támadt. Vagy inkább védekezett? A kutyát persze kiírtották, dehogy a kissrácnak azóta valaki is elmagyarázta volna, hogy állatokkal hogyan kell bánni, arról nem szól a fáma.

 S nem szabad elfeledkeznünk a saját felelõsségünkrõl sem. A honi állattartási kultúra bizony még igen sok kívánni valót hagy maga után.

  Hogy történhet az meg, hogy támadásra is betanított állatok kiszökhessenek a kertbõl, vagy egyszerûen elkódorogjanak otthonuktól? S míg gépkocsit csak az alapvetõ mûszaki ismeretek birtokában vezethetünk, csibészelésre, támadásra bárki "taníthatja" kutyáját. Akik aztán, a "hozzáértésnek" köszönhetõen, négylábú fegyverekké válhatnak. Ennek az esetnek bizony komoly folytatása lesz. Aminek sajnos nem a rottweiler gazdája issza meg a levét, hanem azok a becsületes kutyatartók, akik úgy tartják kedvenceiket, ahogy az elvárható lenne. Sokáig nem fogja elfelejteni sem a közvélemény, sem a HIVATAL, hogy egy kutya hajszál híján megölt egy kisgyereket. A kisfiú és családja kínjairól nem is beszélve… Az ilyen tragédiák vesztesei többek között az állatvédõk is. Gondoljunk csak bele: ezután hogyan merjen majd bárki odaállni az önkormányzat jegyzõje elé, és kérni egy kutya kínzása miatt a hatóság eljárását?

 Az állatvédelmi törvénnyel végre megoldhatóak lettek volna ezek az anomáliák. Nagyon nagy kár, hogy a végrehajtási rendeletek hibái miatt ezt csak feltételes módban mondhatjuk el. Az állatvédelmi törvény kapcsán bekövetkezett "fejlõdés" képletesen megfogalmazva így valószínûleg csak annyiból áll majd, hogy a kutyák lánca mostantól rozsdamentes acélból fog készülni…

Kovács Violetta
www.kutya.hu
 
   
 
© 2007 Foundation of Animal Protection in Füzesabony